Hogy képzelte azt, hogy csak úgy elszökik?! Hiszen megsebesült!
- Nem maradhatsz itt! Hiszen megsebesültél!- Mondtam
- De itt maradok. Nem kell a segítségetek.- Mondta Dreamy duzzogva
- Nem, jössz velünk!-
- Nem megyek.-
- De jössz.-
- Mondtam már, hogy nem megyek!-
- Srácok, nem akarlak zavarni a veszekedésben, de mennünk kellene.- Mondta Fogatlan
- Nem!- Mondtuk Dreamyvel egyszerre.
- Akkor is jössz!- Mondtam
- Nem megyek!- Mondta Dreamy
Milyen makacs ez a lány?! Mit nem ért meg azon, hogy velünk kell jönnie?! Egyedül nem élné túl az éjszakát. Még baja esne. Pár percre csönd lett, aztán Dreamy megfordult, és csak úgy elment. Szó nélkül.
- Most mi lesz?- Kérdezte Fogatlan
- Hát, ha nem engedi, hogy segítsünk, akkor menjünk haza.- Válaszoltam szomorúan. Lassan telt az idő. Elmentünk Fogatlannal horgászni, aztán lepihentünk, és beszélgettünk.
(Dreamy szemszöge)
Igen, pofátlanul elballagtam tőlük. A őt nem akarnak rólam leszállni akkor elmegyek tőlük. Sebesült vagyok ide vagy oda, eddig is éltem egyedül és képzeljék, voltam már sebesült. Na mindegy. Nem lényeg. Vissza se néztem úgy mentem el, de mikor felszálltak és elrepültek azért egy kicsit kavargott bennem egyszerre két érzelem is. Az egyik afféle ,,itt hagytak, egyedül" érzés a másik pedig "végre leakadtam rólam!!".Az előzőn kicsit meglepődtem. Leírhatatlan érzés volt. És fura. De aztán elmúlt. Eddig még nem fordult elő velem ilyen. Érdekes...na mindegy. visszafordultam és komótosan sétáltam. Halásztam egy keveset majd egy barlangba befészkeltem magam. Hoztam pár tüzifának valót és egy lövéssel meg is lett az éltető tüzem. Még egy picit nézegettem, majd lehajtottam a mellső lábaimra és gondolkoztam. Olyat éreztem Szikra és Fogatlan után mint még mástól eddig soha. Azért az számomra durva. Az egyik pillanatban felkaptam a fejem mert zajt hallottam. Tudtam hogy milyen zajt volt. egy éjfúria hang volt. Nem is zaj volt inkább vérfagyasztó sikoly. Az éjfúria hang után nem sokkal halottam valami más sárkány utolsó sikolyát. Az utolsó szó... Szegény sárkány. hogy miért is szegény? Hát CannibalBlood miatt. Hogy ki Cannibalblood? Az az éjfúria aki nem sokkal ez előtt megevett egy fajtársát. Igen. Megette.Igen, kannibál és nem ismer kegyelmet. Ismertem olyan sárkányt akit ő evett meg. Nem volt valami szép hallani. Cannibalblood onnan felismerhető hogy sötétebbek a pikkelyei és korom fekete a szeme. Szóval könnyen fel lehet ismerni. Nagyon kell vele vigyázni mert könnyen meg tud sérteni. A hangokat hallva kiment a szememből az álmosság. Felálltam és kibaktattam a barlang szája elé és beszívtam a levegőt. már késő este volt. Kinyitottam a szárnyaimat és egy kicsit megmozgattam őket. Már szerencsére nem fájt egyik se. Berugaszkodtam majd ellöktem magam a földtől fel az egekbe. Gyorsan csapkodtam és csak feljebb-feljebb repültem. Nagyon jó érzés volt újra a levegőben lenni. Mikor nagyban repültem felfelé, valami nekem csapódott és elkezdtem vele zuhanni. Nem tudom mégis mi jöhetett nekem, de az biztos hogy nagy erővel és direkt repült nekem. Nem volt szerencsém, mert erdőbe zuhantam, át a fák lombos ágain, le a bokorba és onnan jobban bele a bokor avarába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése